amerikai rulett és az európai rulett ugyanazt a Fibonacci-progressziót fogadja el, de a hosszú sorozat ára náluk különböző. A tét az 1, 1, 2, 3, 5, 8 sor szerint megy. A veszteség egy lépést előre tol. A nyeremény két lépést vissza tol, nem a kezdetre. A növekedés lassabb a duplázásnál, ezért az asztal plafonja később jön el, de egy nyeremény az egész létrát sem hozza vissza.
A sor úgy van összerakva, hogy minden szám a két előző összege. Az egyenlő esély kifizetése egyenlő a téttel. Tehát a nyeremény a pillanatnyi számon a két előző lépést zárja, és a korábbi veszteségeket a mínuszban hagyja. Ez a fő különbség a martingálhoz képest, ahol egy sikeres pörgetés a ciklust plusz egy zsetonig nullázza. A pénztár érmét fogadhat, hogy kriptovaluta lehessen játszani, de az árfolyam a sor számai közé nem tartozik.
európai rulett egy vesztes zsebet elvesz: 19-et a 20 helyett. A 89-es tétig a sor ezért ritkábban ér el, maguk az 1, 1, 2, 3, 5 számok a kerék összetételétől nem függenek.
A létra és a veszteség összege az amerikai rulettben
Alább a sor 1 egységes induláshoz. Az „összeg” az, amennyit már feltettek, ha az összes lépés eddig a sorig bezárólag elveszett. A tizenkettedik lépés 144. A tizenharmadik 233. Az 500-as tananyag maximumon a sor még elfér, míg a duplázás az 512-es tét tilalmába már a tizedik lépésen ütközik.
| Lépés | Tét | Az összes veszteség összege | Mit zár a lépés nyereménye |
|---|---|---|---|
| 1 | 1 | 1 | magát a lépést, a ciklus nullában vagy pluszban 1-en |
| 2 | 1 | 2 | mindkét első lépést |
| 3 | 2 | 4 | a 2. és a 3. lépést, az első lépés a mínuszban marad |
| 4 | 3 | 7 | a 3. és a 4. lépést |
| 6 | 8 | 20 | az 5. és a 6. lépést, azaz az 5-öt és a 3-at |
| 8 | 21 | 54 | a 7. és a 8. lépést, azaz a 13-at és a 8-at |
| 10 | 55 | 143 | a 9. és a 10. lépést, azaz a 34-et és a 21-et |
| 12 | 144 | 376 | a 11. és a 12. lépést, azaz a 89-et és az 55-öt |
Példa. A sorozat a 6. lépésig ért, a tét 8, előtte már 12 veszett (1+1+2+3+5). A 8-as nyeremény az utolsó 5-öt és 3-at viszi el, és az első 4 egységet a mínuszban hagyja. A mutató a 4. lépésre tér vissza, a tét ismét 3. A ciklus nincs kész. A következő veszteség ismét előre tolja.
Mennyit eszik ugyanaz a mélység az amerikai rulettben
A Fibonacci nyolcadik lépésén a tét 21, a veszteségek összege 54. A duplázás ugyanazon a lépésszámon 128-at tesz, és az asztalon már 255 van, ha a megelőző hét elveszített tétet és a pillanatnyi készenlétet is számoljuk. Innen a sor gyakorlati értelme: a bank egy közepes sorozatra kisebb, cserébe a gödörből több nyeremény kell a kijutáshoz, nem egy.
| Mélység | Fibonacci-tét | Duplázás téte | Fibonacci szerint elveszítve eddig a lépésig | Duplázás szerint elveszítve e lépés előtt |
|---|---|---|---|---|
| 6 | 8 | 32 | 20 | 31 |
| 8 | 21 | 128 | 54 | 127 |
| 10 | 55 | 512 | 143 | 511 |
A duplázás tizedik lépését sok asztalon már nem lehet megtenni. Ennek a sornak a tizedik lépése 55, ez rendszerint a limiten belül van. Ezt hosszal fizetik: tizenkét veszteség törléséhez hat nyeremény kell a megfelelő helyeken, mert mindegyik csak két lépést vesz le. Hat nyeremény egymás után a 12. lépéstől a mutatót a kezdetre viszi. Hat nyeremény, veszteségekkel hígítva, a sorozatot több tíz pörgetésig életben hagyhatja.
Mekkora az esély, hogy nagy lépésig érünk
A szín veszteségének valószínűsége a 38 szektoros keréken 20/38. Tíz veszteség egymás után, amely után a tét 89 lesz, (20/38)¹⁰, körülbelül 0,16%, nagyjából 1 eset a 613-ból. A 37 szektoros keréken a vesztes zsebek 19, és ugyanaz a mélység körülbelül 0,13%, nagyjából 1 a 785-ből. A francia rulett a tét felének visszaadásával a nullánál ezeket a részeket nem használja: a szabály a veszteség méretére hat, nem arra, hogy a pörgetés előrelépésnek számít-e. Ha a nulla csak a felét vitte el, az egész lépéses progressziót már nem lehet alkalmazni külön szabály nélkül, amely a RoulCoin asztalán nincs meg.
| Veszteségek egymás után | A sor következő téte | 38 szektor | 37 szektor |
|---|---|---|---|
| 8 | 34 | 0,59%, körülbelül 1 a 170-ből | 0,48%, körülbelül 1 a 207-ből |
| 10 | 89 | 0,16%, körülbelül 1 a 613-ból | 0,13%, körülbelül 1 a 785-ből |
| 12 | 233 | 0,045%, körülbelül 1 a 2 200-ból | 0,033%, körülbelül 1 a 3 000-ből |
Az utolsó sor számai érthető nevezőre vannak kerekítve. A pontos amerikai becslés tizenkét veszteségre (20/38)¹², azaz körülbelül 1 a 2 216-ból. A bank döntéséhez a nagyságrend elég: a tizedik lépésnél mélyebbre a sorozat ritkán jut, de a 143-as összeg a tizedik lépésig már nem elméleti.
Egy nyeremény itt két lépést töröl, nem az egész mínuszt. Amíg a mutató nem tért vissza az egyhez, a menet nincs pluszban a sor nagyságával.
Hogyan vezessük a mutatót
Magyarországon a RoulCoin asztalán ugyanaz a 38 szektor látszik, mint bárhol máshol: a választott szín 18 cellája 20 kedvezőtlen ellenében. A mutatót kényelmes a lépés számával tartani, nem emlékezetből. A veszteség plusz egy a sorszámhoz. A nyeremény mínusz kettő, de nem az 1. lépés alá. A tétet a sorból veszik, nem „körülbelül ugyanannyit”.
Először a sort tananyag zsetonokon járják végig: a vendégegyenleg ehhez virtuális, és kifizetésre nem megy. Regisztráció nélkül játszani a tíz lépés papírra írt feljegyzését nem helyettesíti. Pénzre a 10-es lépés és a kabinet maximumának egyeztetése után érdemes.
Három szabály, amely nélkül a sor szétcsúszik:
- Nyeremény után pontosan két lépést kell visszalépni, akkor is, ha a nagy tétet „rögzíteni” szeretnék.
- A sor egységét a sorozat közepén nem emelik. Az 1 cseréje 5-re az egész további mínuszt ötszörösére szorozza.
- A mutatót előre választott lépésen állítják meg, például a 10.-en, akkor is, ha a limit a 89-et még beengedi.
Hol csal a sor rövid távon
Öt ciklus, amelyek mindegyike két-három lépésben zárult, tartós plusznak látszik, néhány egységben. A hatodik, amely a 55-ös tétig ért, 143-at visz el, ha ennek a lépésnek a veszteségén szakítják meg. A rövid menet ezt a 143-at szinte nem mutatja. Ezért a próbajárásnak nem az első pluszig van értelme, hanem az előre kijelölt mélységig.
Lehet-e nyeremény után csak egy lépést visszalépni?
Lehet, de az már másik fogás. Egy lépés vissza a sor két előző számát nem zárja, mert a pillanatnyi tét az összegükkel egyenlő, nem az egyikükkel. A mínusz a „veszteség, nyeremény” váltakozásán is gyűlni kezd.
Illik-e a sor a Tucat tétjéhez?
A Tucat kifizetése 2 az 1-hez, a nyerő zsebek 12 a 38-ból. A sor 1 az 1-hez kifizetésre van számítva. A nyeremény a Tucaton nagyobb a tétnél, ezért nem két lépést zár, hanem másik összeget. Ezeket a szabályokat egy sorozatban keverni nem lehet: a mutató a pénzzel megszűnik egybeesni.
Hová áll a mutató két nyeremény után a 8. lépésről?
A 8. lépés téte 21. Az első nyeremény a 6. lépésre visz vissza, a második a 4.-re. A sor négy száma lekerült, a korábbi mínusz megmarad. Az egyhez ez a két pörgetés a sorozatot nem viszi el.
Lehet-e 20-at tenni 21 helyett?
Nem. A 21 a 13 és a 8 összege, azaz a két előző lépésé. A 20-as nyeremény nem zárja mindkettőt, és a két lépéses visszalépés az asztalon lévő pénzzel megszűnik összejönni.
Melyik lépésen ütközik a sor az 500-as maximumba?
A tizennegyedik lépés 377, ez még kisebb 500-nál. A tizenötödik 610, ezt a tananyag asztal már nem fogadja. A szakadás itt a 610-es téten jön el, nem a „kerek” tíz lépéses mélységben.
A Fibonacci-sort érdemes a többi séma mellett tartani: a közös játékstratégiák sem a 20 vesztes zsebet a 38-ból, sem a tét plafonját nem törlik. Az élő egységek előtt logikus ingyen játszani, és a mutatót legalább egyszer a tizedik lépésig vinni a tananyag zsetonokon.