Az amerikai rulett a színért egy egységet fizet egyhez, és a tétet 20 zsebben viszi el a 38-ból. európai rulett ugyanazon az egyenlő esélyen a tétet 19 zsebben viszi el a 37-ből. A nagy martingál veszteség után nem egyszerűen a megduplázott zsetont teszi: a duplázáshoz még egy egység adódik.
A sor 1-gyel kezdődik. Tovább a tét az előző duplája plusz 1: 3, 7, 15, 31, 63, 127, 255, 511. Az n. lépés nyereménye a sorozatot plusz n-nel zárja, nem plusz 1-gyel. Ebben van az egész különbség a szokásos duplázáshoz képest, ahol bármely sikeres lépés csak egy egységet ad vissza a sorozat tetején.
A Nulla és a Dupla nulla külön szabályt nem kap. Mindkét Zöld zseb ugyanolyan színveszteség, mint az idegen cella, és a következő lépést ugyanazzal a képlettel számítják.
Hogyan nő a lépés az amerikai rulettben
A „már elveszített” oszlop a lépés előtti tétek összege. Az „eredmény” az, ami marad, ha ez a lépés nyer, és a sorozat lezárul. Az indulás mindenhol egység.
| Lépés | Tét | Már elveszített | Eredmény, ha a lépés nyert |
|---|---|---|---|
| 1 | 1 | 0 | +1 |
| 2 | 3 | 1 | +2 |
| 3 | 7 | 4 | +3 |
| 4 | 15 | 11 | +4 |
| 5 | 31 | 26 | +5 |
| 6 | 63 | 57 | +6 |
| 7 | 127 | 120 | +7 |
| 8 | 255 | 247 | +8 |
| 9 | 511 | 502 | +9 |
A negyedik lépés ellenőrzése: elveszített 1+3+7 = 11, a 15-ös tét visszaadja őket, és +4-et hagy. A nyolcadik lépés hét vereség után 255-öt tesz a már elveszített 247-nél, és győzelem esetén +8-at ad. A kilencedik tét 511. A szokásos duplázás ugyanazon a nyolc veszteséges mélységen 255-öt visz el, itt az asztalon már 502 van.
Ahol a bank a plafon előtt elfogy
Nyolc veszteség egymás után ugyanazzal a valószínűséggel bír, mint a szokásos duplázásnál: (20/38)⁸, körülbelül 0,59%, nagyjából 1 sorozat 170-ből. A 37 szektoron (19/37)⁸ körülbelül 0,48%, nagyjából 1 a 207-ből. Nem a gyakoriság drágább, hanem az összeg.
| Már elveszített lépések | Az asztalon | Következő tét | Amit az 500-as bank nem enged |
|---|---|---|---|
| 4 | 26 | 31 | a tét átmegy |
| 5 | 57 | 63 | a tét átmegy |
| 6 | 120 | 127 | a tét átmegy |
| 7 | 247 | 255 | 253 marad, 2 hiányzik |
| 8 | 502 | 511 | a bank és az 511-es tét is már mögöttünk van |
Az 500-as asztalplafon magát a 255-ös tétet még elfogadná, az 511-es tétet nem. Az 500 egységes bank a mínusz 247 után a 255-ös tétet már nem gyűjti össze: kézben 253 van. Az 500 és a 100 számok alább tananyagok. A kabinetben a határ más lehet, az első egység előtt nézik, nem a hetedik vereségen.
Az amerikai rulett része a plusz egységért nem fizet
Minden lépés színre tett tét marad. A 100 elhelyezettből az amerikai kerék 5,26-ot vesz el, az európai 2,70-et. A „plusz egy” hozzáadás a tétet és a sikeres lépés pluszát is növeli, de a nyerő zsebek számát nem. A francia rulett a nulla fél tétjével ebbe a sorba nem tartozik: a 0 és a 00 az egész zsetont elviszi.
| Szabály | Nyolc veszteség | Az asztalon | Plusz, ha a következő lépés nyert |
|---|---|---|---|
| Szokásos duplázás 1-től | 1…128 | 255 | +1 |
| Nagy martingál 1-től | 1, 3, 7 … 255 | 502 | +8 |
A plusz 8 a plusz 1 ellen bőkezűbbnek látszik egészen addig, amíg a nyolcadik tét el van helyezve és nyert. A belépés ára ebbe a lépésbe az asztalon már fekvő 502 plusz maga a 255-ös tét.
Az n. lépés nyereménye a sorozatot plusz n-ben zárja. Ezért a pluszért a sor olyan összeget kér, amely a szokásos duplázást majdnem kétszeresen előzi.
Hogyan ne keverjük össze a lépést
Magyarországon a 0 és a 00 nem válik okká egy második felesleges egység hozzáadására. A képlet egy: megduplázni az előző tétet, és hozzáadni 1-et. Az időzóna a zsebeket nem rendezi át.
- Nyeremény után a sor elölről kezdődik 1-gyel. A győzelmi pluszt a következő létrába nem viszik.
- A sorozatot akkor állítják meg, amikor a következő tét nem fér bele az előre elkülönített bankba.
- A 255-ös tét 500-as plafonnál az asztal által megengedett lehet, és eközben a bank maradékába nem fér bele.
- A színt a soron belül nem váltják: a mezőváltás a már elveszített 247-et nem csökkenti.
Miért nagyobb a plusz a papíron, mint az este plusza
Egy lezárt sorozat kis egész számot ad, +1-től +n-ig. Egy a hetedik lépésen szakadt 247-et visz el, és nem hagy tétet, amellyel ez a mínusz lezárulna, ha kézben 500 volt. Néhány rövid plusznak nem kell utolérnie egy ilyen szakadást.
Miben különbözik a 15-ös lépés a szokásos 8-as téttől?
A szokásos duplázás a negyedik lépésen 8-at tesz, és nyereménynél +1-et ad a már elveszített 7-nél. Itt a negyedik lépés 15 a már elveszített 11-nél, és a nyeremény +4-et ad.
Az 500-as bank eléri a 255-ös tétet?
Nem, ha hét veszteség már elvitt 247-et. 253 marad, a lépés pedig 255-öt kér. Az 500-as asztalplafon ezt a tétet önmagában még nem tiltja.
100-as maximumnál melyik tét az utolsó?
A 63-as tét kisebb 100-nál, a következő, a 127, már nagyobb. De öt veszteség után az asztalon 57 van, és a 100-as bankból a hatodik lépésre 43 marad. A 63-as tétet ebből a maradékból nem lehet összegyűjteni.
A nulla után két egységet adnak hozzá, nem egyet?
Nem. A 0 és a 00 szokásos veszteség. A következő tétet az előző duplájaként plusz 1-ként számítják, második hozzáadás nélkül a Zöld zsebért.
A képletben lévő plusz egység a sikeres lépést feltűnőbbé, a szakadást drágábbá teszi. A szomszédos játékstratégiák ugyanazon a nyolc vereséges sávon az összegben térnek el: 255 a szokásos duplázásnál, és 502 itt. A sort az első zseton előtt érdemes kiírni, amíg a „plusz n” még nem takarja el a belépés árát.